Rendelésáramlás-elemzés és értékáram-elemzés

Bevezetés: A rendelésáramlás-elemzés rövid meghatározása és célja

Az áteresztőképesség-elemzés, más néven "áramláselemzés" vagy "folyamatáramlás-elemzés" a folyamatoptimalizálás fontos megközelítése. Az átfolyáselemzés célja a vállalaton belüli anyag- és információáramlás azonosítása, dokumentálása, mérése és elemzése a lehetséges késések és szűk keresztmetszetek azonosítása és megszüntetése érdekében.

A folyamatfolyamatok átfogó elemzésével a vállalatok javíthatják folyamataikat és optimalizálhatják azokat a LEAN menedzsment 7 hulladéktípusa tekintetében. Az áramláselemzés segít a folyamatok szabványosításában és a folyamatok javításában is, mivel biztosítja, hogy a folyamat minden egyes tevékenységének világos célja van, és nem tartalmaz felesleges lépéseket.

Összességében az áteresztőképesség-elemzés értékes eszköz a folyamatoptimalizáláshoz, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megértsék folyamataikat, javítsák és hatékonyabbá tegyék azokat.

Opdenhoff úr: a keverőrendszerek kapcsolattartója

Foglalja le ingyenes, kötelezettség nélküli személyes konzultációját Jürgen Opdenhoffal a rendelésáramlás-elemzés és értékáram-térképezés témakörében most.

A rendelésáramlás elemzésének története

Az áteresztőképesség-elemzés története az 1930-as évekre nyúlik vissza, amikor az ipari mérnöki technikákat először használták az ipari folyamatok optimalizálására. E terület egyik úttörője Taiichi Ohno, a Toyota korábbi alelnöke volt, aki kidolgozta a "just-in-time" termelés koncepcióját. E módszer célja a folyamatokban a túlfolyások és a 7 féle hulladék csökkentése azáltal, hogy minden egyes tevékenységet közvetlenül a felhasználás előtt végeznek el.

Az ipari mérnöki tudományok kezdete óta az áteresztőképesség-elemzés a folyamatoptimalizálás fontos módszerévé vált. Ma már az iparágak széles körében alkalmazzák, a gyártástól és az áruk feldolgozásától az egészségügyig és a közigazgatásig.

A rendelésáramlás elemzésének céljai és előnyei

Az áteresztőképesség-elemzés magában foglalja a folyamat gyenge pontjainak azonosítását és értékelését. Ezek lassabbá vagy kevésbé hatékonnyá tehetik a folyamatot, ami viszont hatással lehet a rendszer általános teljesítményére.
A gyenge pontok és szűk keresztmetszetek felismerésére gyakran használnak olyan eszközöket, mint a folyamatleírások vagy folyamattérképek. Szükséges továbbá a vizsgált folyamat aktív végigfutása is.

 

A rendelésáramlás elemzésének alkalmazási területei

Az áteresztőképesség-elemzés a folyamatirányítás fontos része, és számos alkalmazási területen alkalmazzák. Az alkalmazási területek lehetnek: termelés, logisztika, szolgáltatások és adminisztráció. Az áteresztőképesség-elemzést a folyamatok optimalizálására, a folyamatok hatékonyságának növelésére és a vevői elégedettség javítására használják. A cél a folyamatok gyorsabbá, hatékonyabbá és költséghatékonyabbá tétele. Az áteresztőképesség-elemzés értékes eszköz a folyamatjavítások azonosításához és a folyamatoptimalizálási intézkedések végrehajtásához. Támogatja továbbá a jogi és szabályozási követelmények teljesítését.

A megrendelés áramlása a vállalati arculatban egy gyártó cég számára

1. ábra: A rendelésáramlás egy termelő vállalat vállalati képén.

A rendelésáramlás elemzésének lépései:

a. A folyamat azonosítása / a folyamat dokumentálása
Az áteresztőképesség-elemzés első lépése az elemzendő folyamat azonosítása. Ez magában foglalja az üzleti folyamatok elemzését, valamint az egyértelmű célok és célcsoportok meghatározását. Az alapos elemzés elvégzéséhez fontos a folyamat mélyreható megértése. A folyamat azonosítását a dokumentumok átfogó áttekintése, az érdekelt felekkel folytatott interjúk és megfigyelések révén kell elvégezni a teljes megértés érdekében. Az átmenő elemzés lényeges lépése a folyamat dokumentálása. Ez magában foglalja a folyamat során végzett tevékenységek pontos rögzítését és rögzítését. Ez magában foglalja a tevékenységek sorrendjének, az érintett személyek és az egyes tevékenységek időigényének feltérképezését. A folyamat dokumentálása segít az eljárások és a függőségek megértésében, és megkönnyíti a fejlesztési lehetőségek azonosítását. Fontos, hogy a lehető legpontosabb és legrészletesebb dokumentáció készüljön, hogy megalapozott elemzést lehessen végezni.
b. A rendelésáramlás strukturális elemzése
A szerkezeti elemzés az átviteli elemzés központi lépése. Ez magában foglalja a vállalaton belüli folyamatok elemzését annak érdekében, hogy megértsük egy adott megrendelésnek a vállalaton keresztül történő áramlását. Az áteresztőképesség elemzésével azonosíthatók a lehetséges szűk keresztmetszetek, a nem hatékony működés és a pazarlás, és célzott fejlesztéseket lehet végrehajtani.
c. A rendelési átmenő teljesítmény javítása
Az áteresztőképesség-elemzés utolsó lépése az áteresztőképesség javítására vonatkozik. A cél itt az azonosított szűk keresztmetszetek és szűk keresztmetszetek megszüntetése, valamint a folyamat hatékonyságának optimalizálása. Ez olyan intézkedésekkel érhető el, mint például egyes folyamatlépések automatizálása, a várakozási idők csökkentése vagy az átfutási idők lerövidítése. A fejlesztések hatékony végrehajtása szisztematikus megközelítést igényel annak biztosítása érdekében, hogy minden érintett érdekelt fél részt vegyen a folyamatban, és hogy a végrehajtást gondosan megtervezzék és végrehajtsák. A fejlesztések eredményeit rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell annak biztosítása érdekében, hogy a kívánt hatást elérjék.

A rendelésáramlás elemzésének előnyei

A folyamatok szűk keresztmetszeteinek és gyenge pontjainak azonosítása

A folyamatok nagyobb átláthatósága és ezáltal jobb ellenőrizhetősége

Fokozott rugalmasság és alkalmazkodóképesség a változó követelményekhez

Fokozott versenyképesség a költségmegtakarítás és a minőség javítása révén

Hulladékcsökkentés és költségcsökkentés

A folyamat minőségének és megbízhatóságának növelése

A termelékenység növekedése

A készletszintek és a kapcsolódó költségek csökkentése

Fokozott ügyfél-elégedettség a gyorsabb szállítási idők révén

Bevezetés: Az értékáram-térképezés rövid meghatározása és célja

Az értékáram-térképezés a folyamatok optimalizálásának módszere. A hangsúly az ügyfél számára hozzáadott érték létrehozásán van. Az értékáram-térképezés első lépésében a folyamaton belüli összes tevékenységet és anyagáramlást rögzítik és értékelik, hogy mennyiben járulnak hozzá a hozzáadott érték létrehozásához. Ebben segíthet az úgynevezett értékáram-térkép használata. Ez vizualizálja a folyamaton belüli munkafolyamatokat és anyagáramlásokat, és megkönnyíti az értékteremtési potenciál és a pazarlás azonosítását. Az értékáram-elemzés szisztematikus elvégzésével javítható a folyamatok kialakítása és növelhető a hatékonyság, ami nagyobb ügyfél-elégedettséghez és jobb üzleti eredményhez vezet.

 

Az értékáram-térképezés története

Az értékáram-elemzés, más néven értékáram-térképezés egy olyan módszer, amely a Toyota termelési rendszeréből (TPS) származik. Az 1980-as években Taiichi Ohno fejlesztette ki a hatékonyabb termelés lehetővé tétele érdekében. Az értékáram-térképezés az értékteremtő tevékenységek folyamaton belüli áramlásának ábrázolására és optimalizálására utal. Ez a lean menedzsment koncepciók megvalósításának alapvető eszköze, amelyek célja a lehető leghatékonyabb termelés elérése a pazarlás azonosításával és eltávolításával. Az értékáram-térképezés olyan vizuális módszer, amelyben egy folyamat anyag- és információáramlását rögzítik a folyamat hatékonyságának javítása és a munkafolyamatok optimalizálása érdekében.

Az értékáram-térképezés céljai és előnyei

Az értékáram-térképezés a lean menedzsment fontos része, és célja, hogy maximalizálja a hozzáadott értéket az ügyfél számára, és minimalizálja a 7 féle hulladékot. Az értéklánc szisztematikus elemzésével a vállalatok megtudhatják, hogy mely tevékenységek fontosak az ügyfél számára, és melyek minősíthetők felesleges hulladéknak. Ez lehetővé teszi a folyamatok optimalizálását és a hatékonyság növelését. A hatékonyság növelése mellett az értékáram-térképezés a folyamatáramlás jobb áttekintését és ellenőrzését, valamint a fejlesztési lehetőségek egyértelmű rangsorolását is lehetővé teszi.

Az értékáram-térképezés alkalmazási területei

Az értékáram-térképezés az üzleti folyamatok optimalizálásának hasznos eszköze, amely számos iparágban és alkalmazási területen alkalmazható. A legfontosabb alkalmazási területek közé tartozik a feldolgozóipar, a szolgáltatóipar, az egészségügy, az energiaellátás és a logisztika. Az értékáram-térképezés különösen hasznos a pazarlás kiküszöbölésére és a folyamatok gördülékenyebbé tételére. A folyamatok azonosításának, optimalizálásának és megvalósításának elősegítésével az értékáram-térképezés segít a hatékonyság és a termelékenység javításában, a költségek csökkentésében és az ügyfelek elégedettségének növelésében.

2. ábra: Először is le kell írni az egyes folyamatlépéseket. Az értékáram-elemzés tárgya mindig egy termék vagy termékcsoport. Ezért fontos, hogy csak olyan termékeket vagy termékcsoportokat válasszunk ki, amelyek a folyamatlépések nagy részén osztoznak.

3. ábra: Az anyagáramlás bevitele megtörtént.

4. ábra: Az értékáramlásban sok információt kell kicserélni. Az értékáramlatok növekvő digitalizációja szükségessé teszi annak meghatározását, hogy hol vannak "elszigetelt megoldások", és hol vannak rendszerbeavatkozások, pl. egy ERP-rendszer által. Ezeket a különböző utakat az információáramlással szemléltetjük.

5. ábra: Az azonosított gyenge pontokat a Kaizen villanással jelöljük. Az egyes Kaizen villanások átvihetők egy külön listára, és a rögzített értékáramban megjeleníthetik a konkrét cselekvési igényt.

Az értékáram-elemzés lépései:

a. Azon termék vagy szolgáltatás azonosítása, amelyre a folyamatot optimalizálni kell.

Mivel az értékáram feltérképezése nagyon időigényes, érdemes a termékeket és szolgáltatásokat az optimalizálási potenciál szempontjából rangsorolni.

Fontos az ügyfelek igényeinek mélyreható megértése annak biztosítása érdekében, hogy a szervezet hatékonyan és eredményesen nyújtsa termékeit vagy szolgáltatásait.

A szinergiahatásokat itt is figyelembe kell venni: Milyen optimalizálás van hatással a különböző termékekre és szolgáltatásokra? Hol multiplikálódik a hatás?

b. Értékáramlási diagram készítése

Az értékáram-térképezés lépései közé tartozik az értékáram-diagram elkészítése, amely egy folyamaton belüli anyag- és információáramlás grafikus ábrázolása. Ez a módszer a nagyobb hatékonyság és hozzáadott érték elérése érdekében a folyamatban lévő potenciális pazarlás azonosítására és kiküszöbölésére szolgál. Az értékáram-diagram elkészítéséhez a folyamatok mélyreható megértése, valamint az anyag- és információáramlás szoros nyomon követése szükséges a termékötlettől a vevőnek történő kiszállításig.

c. Az értékteremtő tevékenységek azonosítása
Az értékteremtő tevékenységek azonosítása fontos lépés az értékáram feltérképezésében. A cél az összes olyan tevékenység azonosítása, amely hozzájárul az ügyfelek igényeinek kielégítéséhez, és így hozzáadott érték létrehozásához vezet. Ez magában foglalja mind a közvetlen, mind a közvetett tevékenységeket. E tevékenységek elemzése és értékelése lehetővé teszi a jelenlegi folyamat hatékonyságának megértését, és szükség esetén az optimalizálási lehetőségek azonosítását.
d. Az értékteremtő tevékenységek optimalizálása
Az értékteremtő tevékenységek optimalizálása az értékáram feltérképezés egyik kritikus lépése, amely magában foglalja a folyamatok és rendszerek javítására azonosított lehetőségek megvalósítását. Az erőforrások hatékonyabb kihasználása és a pazarlás csökkentése érdekében itt olyan módszerek alkalmazhatók, mint a lean menedzsment vagy a kaizen elvek alkalmazása. A cél az értékáramlás optimalizálása, és ezáltal az ügyfélelégedettség és -hűség növelése, valamint a költségmegtakarítások megvalósítása.
e. Az optimalizálások végrehajtása

Az optimalizálás végrehajtása az értékáram-elemzés döntő lépése. Itt az értékteremtő tevékenységek javítására azonosított lehetőségeket kell a gyakorlatba átültetni. A végrehajtás az összes érintett részleg együttműködését igényli, és a folyamatfolyamatok jelentős megváltoztatásával járhat. Fontos a végrehajtás folyamatos nyomon követése annak biztosítása érdekében, hogy az optimalizálások hatékonyak és fenntarthatóak legyenek. A rendszeres felülvizsgálatok és kiigazítások biztosíthatják, hogy az értékteremtés folyamatosan optimalizált legyen, és megfeleljen az ügyfél igényeinek.

A rendelésáramlás elemzésének előnyei

Az értékáram-térképezés alkalmazása számos előnnyel járhat egy vállalat számára, például a következőkkel

Költségmegtakarítás:

Az értékáram-térképezés a folyamat során keletkező pazarlás azonosításával és kiküszöbölésével segíthet a költségek csökkentésében.

Minőségfejlesztés:

A termékek vagy szolgáltatások minősége a folyamatok optimalizálásával javítható.

Időmegtakarítás:

A folyamatok optimalizálásával és a pazarlás kiküszöbölésével a folyamatok átfutási ideje lerövidíthető.

Fokozott rugalmasság:

Az értékáram-térképezés növelheti a változó vevői igényekhez való alkalmazkodóképességet.

Fokozott átláthatóság:

Az anyag- és információáramlás vizualizálásával a vállalat jobb áttekintést kap a folyamataiban zajló eljárásokról, és így jobb döntéseket tud hozni.

Az ügyfelek elégedettségének növekedése:

A folyamatok optimalizálásával, valamint a minőség és a rugalmasság növelésével az ügyfelek elégedettsége fokozható.

Fokozott munkavállalói motiváció:

A pazarlás azonosításának és a fejlesztési javaslatok kidolgozásának elősegítésével növelhető a munkavállalók motivációja ("az érintettekből résztvevőkké válnak").

A hatékonyság növelése:

Az értékáram-térképezés segíthet a folyamatok hatékonyságának növelésében és a folyamatok teljesítményének javításában.

Alkalmazott Jung úr

Foglalja le ingyenes, kötelezettség nélküli személyes konzultációját Julian Steigerrel most a megrendelésáramlás elemzéséhez és az értékáram feltérképezéséhez.

Elhatárolás

Hasonlóságok és különbségek

Az áteresztőképesség-elemzés és az értékáram-térképezés olyan módszerek, amelyek első pillantásra hasonlónak tűnnek. Mindkét megközelítés célja a folyamatok optimalizálása és azon folyamatok azonosítása, amelyek nem teremtenek hozzáadott értéket az ügyfél számára. E módszerek között azonban jelentős különbségek is vannak.

Az áteresztőképesség-elemzés a folyamaton belüli anyagáramlásra összpontosít. A módszer célja a felesleges készletek és a várakozási idők csökkentése, valamint az anyagáramlás felgyorsítása. Ezzel szemben az értékáram-térképezés egy lépéssel továbbmegy, és nemcsak az anyagáramlásokat, hanem a folyamaton belüli értékteremtő tevékenységeket is vizsgálja. Az értékáram-térképezés célja a hozzáadott érték maximalizálása az ügyfél számára.

Fontos felismerni, hogy mindkét módszer kiegészíti egymást, és együtt is alkalmazható. Az áramláselemzés segíthet a folyamaton belüli eljárások optimalizálásában, míg az értékáram-elemzés azokat a lépéseket azonosítja, amelyek a legnagyobb hozzáadott értéket teremtik az ügyfél számára. E két megközelítés tehát kombinálva használható a folyamatok átfogó optimalizálása érdekében.

Összefoglalás és ajánlás a megfelelő módszer kiválasztásához

Az áteresztőképesség-elemzés és az értékáram-elemzés egyaránt a folyamatoptimalizálás módszere. Az áteresztőképesség-elemzés a hatékonyság növelésére összpontosít a többletáramlások és veszteségek csökkentése révén. Az értékáram feltérképezése ezzel szemben az ügyfél számára a hozzáadott érték maximalizálására és az ügyfél számára hozzáadott értéket nem nyújtó tevékenységek megszüntetésére összpontosít.
Bár mindkét módszer kapcsolódik egymáshoz, a gyakorlatban az alapos és átfogó folyamatoptimalizáláshoz az értékáram-térképezést ajánlott választani, mivel ez az ügyfél igényeinek világosabb megértését és az értékteremtésre való összpontosítást biztosítja.
hu_HUHungarian
WordPress Cookie Bővítmény a Real Cookie Bannertől